Község

Eredetileg területe a Kesziek nagy földjéhez tartozott. A Recskének nevezett település "csak" közvetlenül a tatárjárás után szakadt ki a Kesziek területéből (s valószínűleg) királyi adomány címen kerül 1254 körül a Hitlen ispán veje, Pouka birtokába.

1282-ben már a szláv eredetű várjobbágy Zágráb-Korpás nemzettségé a terület. A nemzetség felosztja a birtokait, s itt figyelhetjük meg azt is, hogy nem csak a földek kerülnek elosztásra, de a cselédek s rabszolgák is. Ennek az osztozkodásnak lett a vége, hogy Recskét kétfelé választották. Az egyik nagyobb lett, ezt nevezik majd Nagyrecskének, míg a kisebb részt Felsőrecskének. A 14. században a település templomáról nem tudunk semmit, viszont a pápai tizedszedők említik fakápolnáját. A 14. század végén már élénk gazdasági fejlődést mutat. Kitűnő a település geográfiai fekvése is, hisz főutak szelték át Recskét. Ez nagyon elősegítette a gazdasági felvirágoztatást, a cserekereskedelem is megélénkült. A háborúskodások és az ezzel járó jogtalanul magas adók s a különböző katonai seregek felvonulásai a pusztulás felé sodorják Recskét. A 16. században a településnek már van saját bírája. Azok közül akik a 17. század elején visszatértek Recskére, többen a falu uraságától megvették apáik földjét s nemességet szereztek. Ezek közé tartozik a Török család, kinek tagjai 1602-ben kapják nemességüket Rudolf királytól. A 18. században borzasztó pestis dühöng a környéken, Recskén napok alatt több lakost kellett eltemetni, de a járvány megtizedelte az állatállományt is. A 19. század első harmadában készített felmérések alapján a falu nyelve magyar, Nagyrecske 1828-ban 45 családot számlált, lakosainak száma 194.

A 20. század elején felépült a fakerekes vízmalom, s aztán 1925-ben a nagyobb hengermalom, amelyet víz segítségével turbina hajtott. A malom és az ehhez tartozó birtok a Boros testvérek tulajdona volt. Nagy jelentőséggel bírt a falu és környékbeliek életében, továbbá a megélhetőséget is biztosította. A malmot a Sajó vize hajtotta. A búzát 4 részre osztották, melyből 4 -féle liszt készült. A malom nemcsak őrlésre szolgált, hanem cserpcsík kendert is törtek itt.

A 21. század rohamos fejlődése miatt a malom és környéke romokban hever és az emberek nem tekintik történelmi emléknek.

Utoljára frissítve: 2024-08-09 11:59:42

Létrehozva: 2019-09-18 14:20:56

Község

Műszaki üzemeltető

Recske

Kalendár